Iskolánk névadója

Radnóti Miklós

költő, a magyar líra kiemelkedő képviselője

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten. Születése édesanyja és ikertestvére életébe került. Édesapja, Glatter Jakab kereskedelmi utazó volt. A költő a budapesti Új-Lipót-város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. A korán elárvult fiú rokonok segítségével tanult és verselt gyermekkorától kezdve. Rokonsága kereskedelmi vagy ipari pályára szánta. Érettségi után el is küldték Csehországba textilipart tanulni, de külföldön is irodalmi érdeklődése növekedett, és legszívesebben irodalmat tanított volna. Amikor tehát hazaérkezett, beiratkozott a „Szegedi Egyetem” magyar-francia szakára. Irodalmi életére nagyhírű professzora Sík Sándor, és a „Szegedi Fiatalok” gyakorolt nagy hatást. 1926 őszén megismerkedett leendő feleségével, Gyarmati Fannival. 1935 augusztusában összeházasodtak. Szerelmi házassága meghitt, harmonikus magánéletet biztosított számára.

Díjak:

  • Baumgartner díj 1937.

Életében megjelent kötetei:

  • Pogány köszöntő (1930)
  • Újmódi pásztorok éneke (1931)
  • Lábadozó szél (1933)
  • Új hold (1935)
  • Járkálj csak, halálraítélt! (1936)
  • Meredek út (1938)
  • Ikrek hava (1940)
  • Válogatott versek /1930-1940/ (1940)
  • Naptár (1942)
  • Karunga, a holtak ura /néger mesefordítások/ (1944)

Posztumusz kötetei:

  • Tajtékos ég (1946)

Műfordítások:

  • Apollinaire versek

1944 őszén a Győr közeli Abda község határában tömegsírba lőtték őt és társait. 18 hónappal később exhumálták, és akkor találták meg zubbonya zsebében noteszét, benne utolsó verseivel.