Történet

Iskolánk története | Igazgatók | Tanárok | Osztályok annó

 

Iskolánk története

A múlt megismerése rendkívül fontos egy intézmény életében. Az elmúlt évtizedek története gazdagítja a jelent, de „a múlt a jövendőnek „tüköre” is valljuk és hisszük Kossuthtal együtt.

A történelem magával hozza tanulságait. Így van ez iskolánk életében is. Az elmúlt 100 év kötelez bennünket arra is, hogy visszatekintsünk az intézményünk alakulására, munkásságára, fennmaradásának és fejlődésének éveire.

A Radnóti Miklós Általános Iskola

Az intézmény alakulása összefügg az 1868. évi népoktatási törvény által megszabott alapeszmével, későbbi fejlődése, átalakulása, működése az adott történelmi kor által szabályozott iskolaszervezet többrendbeli változásával.

 Jogelődje

A győri Radnóti Miklós Általános Iskolajogelődje az I. sz. Polgári Fiúiskola, amely az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk alapján jött létre. Felállítását részben az említett 1868-as törvény, másrészt a helyi igények indokolták. A polgárosodó Győr igényéről, az iskola felállításának szükségességéről elsőként Győr Szabad Királyi Város 1900. szeptember 24-én tartott közgyűlésének 251/1900. számú jegyzőkönyvében olvashatunk:

„Az alispán, hivatkozva az 1868. évi XXXVIII. törvénycikkre a királyi tanfelügyelő határozati javaslatának mellőzésével-ami nemleges – felhívja Győr Város Tanácsát, hogy polgári fiúiskola felállítása iránt az előterjesztéseket tegye meg,

  • mivel Győr városának 5000-nél több lakosa van
  • az Állami Főreál Iskolába és a Bencésrend Főgimnáziumba oly nagy számmal iratkoznak be tanulók, hogy a túlzsúfoltság miatt párhuzamos osztályok felállítása lenne szükséges”

iskola regenA vallás és közoktatási miniszter 21253/1901. számú leiratában a vármegyei tanfelügyelő fellebbezése ellenére elrendelte az iskola felállítását. A város törvényhatósági bizottsága 1903. április 28.-án tartott gyűlésén mondotta ki a községi polgári fiúiskola felállítását. A város törvényhatósági bizottsága 144/1903. jegyzőkönyve intézkedik az iskola beindulásáról oly módon, hogy az 1903/04. tanévben két első és egy második osztály kezdje meg működését, majd fokozatosan építsék ki a párhuzamos osztályokat.

Az iskola ideiglenesen az 1903 /04. tanévben 134 tanulóval a régi városháza épületében ( Rákóczi u. ) nyert elhelyezést. Felszerelésül az „iparostanonc-iskola” bútorzatát kapta, kevés új taneszközzel kiegészítve. „ Téli tornászatra ” a városi kereskedelmi iskola tornatermét vették igénybe. Az iskola Győr városában rövidesen elnyerte a népszerűségét és mind több tanuló kívánt ezen iskolatípusban továbbtanulni – nagyon sokan vidékről jártak be.

Az 1905/06. tanévben már 4 évfolyamban épült ki, az iskolának 7 osztálya volt234 tanulóval. Az iskola ekkor két helyen működött: a régi városháza épületében, valamint mellette a Rákóczy Ferenc utca 37. szám alatti bérelt helyiségben.

A győri I. számú Polgári Fiúiskola

elso vegzok„Sok huzavona után a városi közgyűlés 1904. szeptember 22. –én elhatározta új épület emelését a Kereskedelmi és Iparkamara melletti telken a Kautz Gusztáv utcában (ma Nagy Jenő utca). Az iskola felépítésével Weil Rezső és Szilárd Lajos budapesti vállalkozókat bízták meg. 1907-ben az állam, mint fenntartó átvette az iskolát. Ezután Állami Polgári Fiúiskola néven működött tovább. Az épület 1908 márciusában készült el, ekkor történt az átköltözés a Rákóczi Ferenc utcából. Az épületben 7 tanterem, könyvtár, igazgatói és hivatalsegédi lakás kapott helyet.

 Az első győri munkásgimnázium

Az Uránia egyesület elnöksége 1907 nyarán eljuttatta a győri polgármesterhez a munkásgimnáziumok létesítésére vonatkozó körlevelét. Az egyesület a várostól a következő válaszlevelet kapta: „ A munkáselőadások rendezése tárgyában kelt megkeresésre ez idő szerint érdemlegesen nem  válaszolhatunk, mert kellő helyiséggel nem rendelkezünk. 1908. február havában azonban, feltéve, hogy anyagi erőnk az előadások megrendezését megengedi, e tárgyban érintkezésbe fogunk lépni.”

Az akta negyedévnél tovább hevert egy íróasztal fiókjában, s ezután vezette rá a számvevőség: „A kérdéses ügy nem bír fedezettel, egyelőre irattárba helyezendő”

1908 őszén újabb érdeklődő levél érkezett a polgármesteri hivatalba az Uránia Egyesület titkárságától. Az érdemi elintézés ismét elmaradt. További egy esztendő elmúltával a Kautz Gusztáv (ma Nagy Jenő utca) utcai Állami Polgári Fiúiskola tanári kara határozta el öntevékenyen, hogy 1909. október közepén megnyitja falai közt az első győri munkásgimnáziumot. A beiratkozásra szólító plakátok megjelentek a város utcáin hirdetve, hogy a tanítás díjtalan és felvételre azok a munkások jelentkezhetnek, akik elvégezték az elemi népiskola negyedik osztályát, vagy ennek hiányában legalább írni, olvasni tudnak. Ily módon adott lehetőséget az iskola, hogy a polgári iskola négy osztályának ismeretanyagát elsajátíthassák azok is, akiknek kedvezőtlen körülményeik folytán erre előbb nem volt lehetőségük.

Az iskola fenntartásához még a legszerényebb feltételek mellett is anyagi segítségre volt szüksége a tantestületnek. Nánai András igazgató ezért  rögtön a megnyitás után kérelemmel fordult Győr város tanácsához az állandó támogatás kieszközölésére. Az állam átengedte ugyan e célra az iskolaépületét, de a személyi és dologi kiadások nagyobb részéről az érdekelt hatóságok segélyei révén kellett gondoskodni. A számítások szerint 2500 koronát kellett előteremteni a tanárok díjazására, a termek fűtésére, világításra, takarításra.

A tanács a győri gyárvállalatok és a helyi Kereskedelmi és Iparkamara költségvállalását kérte. A kamara semmivel sem járult a kiadáshoz, a megkérdezett 27 iparvállalat közül pedig ketten tettek felajánlást a győri Vagon- és gépgyár évi 25, a Schmidt-féle Cukorgyár pedig 10 koronát szavazott meg.

Ilyen előzmények után a városi tanács az iskola által kért 500 koronás évi állandó segély helyett csak 150 koronát utalt ki. Ennek folyósításáért is esetenként kellett könyörögni az intézetnek. A tantestület a súlyos pénzügyi gondok, majd a háború okozta nehézségek ellenére is folytatta munkáját 1918-ig, az Uránia Egyesület mottóját magukévá téve:

„Semmi sem kívánatosabb, mint a tanárelőadások elé kitűzni azt a nemes célt, hogy a munkásosztály értelmi és erkölcsi színvonalának emelését szolgálják.”

 A század eleje

Az 1909/10. tanévben 323-ra növekedett a tanulók száma.

A korabeli feljegyzések szerint az épület két évvel a felépítése után már szűknek bizonyult. Ezért kellett kérni ,hogy az iskola ,mellett elterülő telek- az Árpád út és a Munkácsy út sarka- a várostól „megvétessék”, ezáltal az épület bővíthetővé „tétessék”. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium leiratában a kérést mérlegelte és lehetővé tette, hogy 1917-ben megkezdődjék a bővítés. A lehetőség azonban tárgytalanná vált az első világháború miatt. „ A vonattal bejáró tanulók helyzetén könnyítendő – olvasható a közös értesítőben – napközi otthont létesítettünk, amelyben a bejáró tanulók tanári felügyelet mellett töltik el idejüket a vonat indulásáig. A tanári kar ez évben munkásgimnáziumot szervezett s az Uránia előadásokat meghonosította.” Győr város tornaterem gondjai régi keletűek, mert az 1911/12. évi értesítőben olvasható: „Az iskola tornatermét az Állami Felsőbb Leányiskola, a Községi felső Kereskedelmi és a Győri Torna Egylet is használja miniszteri engedéllyel.”

„A napközi otthon tovább fejlődik, amennyiben napi 40 fillérért tápláló, ízletes ebédet is kapnak a bejáró növendékek.”

Az iskola teljes kiépítése, a városban betöltött kedvező helyzete és népszerűsége, a tanulólétszám állandó növekedése volt a jellemző az első világháborúig. 1913/14-ben 348 tanulója volt az iskolának 7 osztályban, a tantestület 11 főből állt. Az anyakönyvek tanúsága szerint sok volt a magánvizsgázó is.

A klasszikus nyelvek tanítása

Hazánkban komoly múltja van az idegen nyelvek tanításának. Idegen nyelv, nyelvek ismerete az alapműveltség nélkülözhetetlen tartozéka, tehát azok tanítására szükség van.

Az 1879-ben megjelent tanterv tartalmazta a klasszikus nyelvek tanításának (német, modern nyelvek) szükségességét. Az 1924. évi tantervekben a németen kívül a francia mellett egyenrangú társként kapott helyet az angol és az olasz nyelv. A nyugati nyelveket ekkor már 3. osztálytól lehetett tanulni.

Az állami Polgári Fiúiskolában az 1909/10. tanévben megkezdődött az 1.-2. osztályban a német nyelv oktatása. Ezen év évi közös ismertetőjében olvashatjuk, hogy „feltűnik a tanulók szorgalomhiánya és unottsággal párosult közönye, amellyel a tanári karnak egész éven át sok nehézsége volt.”

Az I. Világháború évei

1914-ben az első világháború kitörése gátat vetett a további fejlődésnek. A 11 tagú tanári karból hatan katonai szolgálatra vonultak be. Az épületet a háború első napjától katonai beszállásolásra, később tartalék kórház céljára foglalták le. Az iskola vándorolni kezdett. Először egy hónapra a belvárosi katolikus elemi népiskolába, majd (miután ezt is lefoglalták) a bencés gimnáziumban kapott helyet délutáni tanítással. A háború befejezéséig végig a bencések épületében folyt a tanítás, míg a tanulók létszáma 330 körül állandósult, a tanárok gyakran változtak. A napközi otthon, a munkásgimnázium, az urániai- előadások a háborús évek alatt megszűntek. Az 1918/19-es tanévben a tanulók létszáma412-re emelkedett. Az iskola átköltözött a főreáliskolába (ma Révai Gimnázium). A világ, de ezen belül az országban zajlott történelmi események rendkívül hatással voltak az iskolában folyó oktatásra, az iskola életére.

1909. március 21-én hatalomváltás történt Magyarországon. A Tanácsköztársaság a szocialista társadalom azonnali megvalósítására tett kísérletet. A kulturális forradalom programjának alapja az egységes szocialista oktatási rendszer terve volt, sor is került a kezdeti lépésekre. „ Államosították az iskolákat, megindult a pedagógusok átképzése, előkészítették az új tankönyvek kiadását. Korszerű ismereteket kívántak tanítani a legmodernebb módszerekkel.”

A Tanácsköztársaság idejéből a győri Radnóti Miklós Általános Iskola irattárából két figyelemre méltó okmány található.

1919. március 24-én a 773/1919. számút és a 822/1919. számút.

Intézkednek az iratok: „… a királyságra vonatkozó jelvények eltávolításáról, s a hitoktatásnak az iskola falain kívül történő végzésről.”

A tanítás nyugodt körülmények között folyt, s a direktórium rendelkezéseit a tanítás menetére, osztályozásra, nevelésre vonatkozóan végrehajtották. Az anyakönyvekben az egyes tantárgyakból nem osztályoztak, csak megfelelő vagy nem megfelelő kifejezést használtak.

Az 1920-as évek

1921-ben a tanulók létszáma 438 volt és az iskola épületét teljes egészében még mindig nem kapták vissza. Az iskolának 11 osztályából 7 még mindig a főreáliskolákban tanult délutános műszakban. Az 1921/22-es tanévben a tanulólétszám nagyméretű emelkedése miatt szükségessé vált a II. sz. Polgári Fiúiskola felállítása. A II. számú Polgári Fiúiskola felállítása. A II. sz. Polgári Fiúiskola az iparostanonc-iskolában kapott helyet. (Régi Soproni út, ma Eszperantó út). Az épület a 40-es években leventeotthonként is szolgált. 1970-ben bontották le.

Négy osztály költözött át az említett épületbe (ideiglenes elhelyezéssel), azzal, hogy Győr Város Tanácsa kötelezettséget vállal új épület emelésére. Ez meg is történt, a mai Gárdonyi Géza Általános Iskola a jogutód.

Az I. sz. iskola épületét részben kiürítették, és 7 évi távollét után megkezdődhetett a felújítás és visszaköltözés. Az épületben bent lakó családokat lassan-lassan kiköltöztették.

Az 1921-25-ig terjedő időben a lassú, de biztos konszolidáció éveiről tudunk az iskola jegyzőkönyvek szerint. Ekkor alakult újjá az iskola önképzőkör, a vöröskeresztes ifjúsági csapat és a cserkészcsapat. A tanulók létszáma 1925-ben 335 volt, s a korabeli iratok szerint az épület újra szűknek bizonyult.

1928: az iskola fennállásának 25. évfordulója

Az iskola 1928-ban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az 1927/28. tanévi közös értesítőben megtalálható az akkori igazgató Metzing Lajos írása, aki méltatta az iskola fennállásának 25 évét. Szólt az elért eredményekről, az akkor lehetővé vált fejlesztésekről, sőt felvázolta a „nyolc évfolyamra történő kiterjesztését, mint legfőbb lehetőséget.

Magyarországon a gazdasági élet stabilizálódott. A korabeli Magyarország a közepes fejlett országok közé volt sorolható.

Teleki Pál és munkatársai kidolgozták a Szent István-i állameszmét”. Ennek a politikai alapállásnak kultúrpolitikai megfelelője a Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter által kidolgozott kultúrfölény koncepciója volt. Jelentős iskolaépítő- és fejlesztő tevékenysége mellett ezt a művelődéspolitikát az jellemzi, hogy mindvégig fennmaradt a dualizmusból örökölt iskolarendszer . A négy elemi után szétvált az oktatás. A felemelkedni vágyó kisember négy polgárit végző gyermekei számára alig volt továbbképzési lehetőség. Az iskolázottság tekintetében mégis bizonyos előrehaladás történt. Ez részben pótolta az első világháború előtti lemaradást. A városokban lényegében megszűnt, a falvakban lényegesen csökkent az írástudatlanság (15%). A harmincas években a tanköteleseknek már 92%-a beiratkozott az elemi iskolába, kb. 2/3 részük eljutott a 4_6. osztály elvégzéséig, amely akkor az elemi szintű képzést jelentette.

Az iskolai végzettség Győrött 1934-ben a következő képet mutatta:

  • főiskolát, egyetemet a lakosság
2,1%-a
  • a középiskola 8 osztályát (érettségi)
6.7%-a
  • a 6 osztály
8,7%-a
  • a polgári iskolát
20,7%-a végezte el

1921-től 1940-ig is természetesen a fennálló rendszer szelleme érvényesült az iskolai oktatásban. A megjelent polgári iskolai rendtartás, a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium- rendeletek, tantervek, tankönyvek mind ezt tükrözték.

1939. szeptember 1. a II. Világháború kitörése

1939. szeptember 1.-jén kitört a második világháború. Az iskolai munkában is jelentkeztek a világháború előkészületének érzékelhető nyomai. 1940 szeptemberétől a 3.-4. osztályokban leventemozgalom működött. A parancsnokok, az oktatók részben az iskola tanárai közül kerültek ki. 1940-től létesült a diákkaptár- szövetség. Az iskola épületét 1942. szeptember 23.-án kórház céljára foglalták le, s a tanítást a II. sz. Polgári Fiúiskola épületében folytatták, egészen 1945-ig. A Győr városát ért angolszász bombatámadások idején az iskola épületét is bombatalálat érte. Az igazgatói lakás udvari szárnyát érte találat, amely halálos áldozatot is követelt.

Változások az 1950-es évekig

Az iskola épületének helyreállítási munkái 1950-ig tartottak. 1945-ben megjelent a 8 osztályos általános iskoláról rendelkező 6650/1945. ME számú rendelet, amelynek értelmében a népiskola 1-8. osztálya, a polgári iskola 1-4. osztálya megszűnik, helyette 8 osztályos „általános iskolát” kell szervezni. Az oktatás minden gyermek számára kötelező, ingyenes, biztosítani kell az egységes alapműveltséget, a lehetőséget a magasabb iskolába járásra, vagy az elhelyezkedésre és a tovább művelődésre. A rendelet felszámolta a 6 és 8 osztályos elemi népiskolát, a polgári iskolát, ill. ennek részleges zsákutcáját, s a gimnáziumok kiváltságos helyzetét. A kortársak tudatában a polgári iskolák emléke él. Az anyakönyvek és a tanulók származása érzékelhető változásokon ment keresztül. Az első világháború előtti években a tanulók többsége a jobb életszínvonalú ún. középrétegből került ki. Ez a réteg az I. világháború után zömében a középiskolák felé irányult. Helyükre elsősorban a munkások, kisebb mértékben a parasztság gyermekei kerültek. Természetesen továbbra is érvényben maradt a kispolgári jelző.

1945 után az intézet aránylag alacsony létszámú tanári kara becsületesen helytállt a nehéz időszakban. Közülük nem egy irodalmi és művészeti téren maradandó alkotást hagyott az utókor számára. Az iskola tanulója, majd tanára lett Szabó Alajos festőművész, rajztanár, aki a grafika, az akvarellterületén volt különösen kiemelkedő. A polgári iskolai osztályok fokozatosan megszűntek, és folyamatosan épültek ki az általános iskolai osztályok.

1945-ben ez olvasható az iskola hosszú bélyegzőjén:

„A győri I. számú Állami Polgári Fiúiskola és a vele kapcsolatos Győr belvárosi Állami általános Fiúiskola.”

1948. szeptembertől I. számú belvárosi Állami Általános Fiúiskola, majd 1949-ben Nagy Jenő utcai Állami Általános Fiúiskola. Az 1945/50 tanévben megtörtént a koedukáció és ekkor a bélyegző felirata: „Nagy Jenő utcai Állami Általános Iskola”. Lassan bontakoztak ki az általános iskolai osztályok.

Az 1945/46-os tanévben még nincs alsó tagozat, volt egy 5. osztály 54 tanulóval általános iskolai, a többi polgári. Az 1946/47-es tanévben még mindig nem volt alsó tagozat, de az 5-6. osztály általános iskolai.

1947/48-ban lépett be osztott jelleggel az 1-2. és a 3-4. összevonásával az alsó tagozat, a felsőben 7. osztályig épült ki az általános iskola, s a 8. még polgári. Az átmenet jellegét viselve magán ez a tanév mutatta a legtarkább képet, mert a felsoroltakon kívül még dolgozók általános iskolája is működött, s mellette a polgári iskola 2-4. osztályában vagy 100 tanuló magánvizsgázott.1948/49-ben épült ki az általános iskola valamennyi osztálya. Viszont az ifjúsági mozgalmi életben még visszatükröződött az átalakuló társadalmi élet. 1947-ben még egy időben működött az önképzőkör, a diákkaptár, a cserkészet és egy alakuló úttörőcsapat. Az úttörőcsapat megalakítása már 1946-ban megkezdődött, de véglegesen 1947 szeptemberében Gábor Áron Úttörőcsapat néven alakult meg. Első csapatvezetője Udvardy Gyula tanár volt.

Az 1948/49. tanév érdekessége volt a „Nevelj jobban” mozgalom (munkaverseny) indítása. A tanári kar tagjainak az iskolai élet több területére vállalásokat kellett benyújtaniuk, s ezek teljesítését kéthetente értékelték. A vállalások többsége a nevelők önképzésére, az iskolai fejlődésre, a tanulmányi eredmények fokozására vonatkozott. Rengeteg volt a vele kapcsolatos adminisztráció, sok volt a formalitás, de a tanulók tanulmányi eredményén ez nem volt érzékelhető. Ebben a tanévben a bukás 10% körül volt. Az 1949/50. tanévben idegen nyelvként a német helyett az orosz került bevezetésre.

1950-ben új általános iskolai tanterv és rendtartás lépett életbe. Az addig folytonosan megjelenő kiegészítések nehezítették az áttekintést, a korábbi rendeletek elavultak, már szükséges volt egy egységes általános iskolai dokumentum kiadása. A tanterv meghatározta az általános iskola célját, feladatát óratervét.

A társadalmi átalakulások érzékenyen érintették az iskolát is. Személyi változások történtek az iskola vezetésében, a tanári karban. Egyes tanárokat „kiemeltek” más területre, egyeseket más általános iskolába helyeztek. Helyet kaptak az iskolai életben a tanórán kívüli foglalkozások egyre jobban. Gyermekszínpad működött az iskolában, előadásaikat az iskola udvarán épített színpadon, más iskolákban, vidéken is tartották és ismételték. Ének, zenekar, tánccsoport szerepelt az üzemek színpadjain, városi ünnepélyeken.

1953-ban vette kezdetét a napközis munka. Az iskola egy csoport működésére kapott engedélyt. Hely hiányában a konyhát és az étkezdét az épület alagsorában helyezték el. A következő tanévben e tarthatatlan állapot miatt a napközi a bejárat melletti földszinti termet kapta meg. A napközis csoportok bővülése tette szükségessé, hogy az udvari részen napközis konyha és terem épült. A különálló épület 1958-ban készült el, ahol jelenleg gyakorlati foglalkozási terem van. Az iskolában a tanulók létszáma folyamatosan úgy nőtt, hogy párhuzamosan osztályok létesítése vált szükségessé. Így az osztályok elhelyezése ismét gond volt. A tanévek folyamán volt tükörváltás- az alsó és felső tagozat között- az alsó osztályok egymás között váltakozása is sorra került.

Növekedett a napközis csoportok száma, a tanulólétszám már 500 fölé nőtt. Újra felvetődött az iskola bővítésének szükségessége. Az Árpád út és a Munkácsy u. közötti teleksarok beépítése került szóba, de a városfejlesztési tervek miatt erre nem kerülhet sor. Az emeletráépítést pedig statikai problémák nem tették lehetővé.

1956. október 23.-án forradalom tör ki Magyarországon, néhány nap után az országra kiterjedő szabadságharccá vált. Tehát a történelem ismét beleszólt az iskola életébe. A tanítás egy ideig szünetelt. A nézetek összecsaptak az iskola falain belül is. Eltörölték az orosz nyelv tanítását, bevezették a vallásoktatást, megszűnt az úttörőcsapat, megváltoztak a pedagógiai célkitűzések. Egy év elteltével elhárult a gazdasági összeomlás veszélye, és megkezdődött az életszínvonal lassú emelkedése.

1958-ban került bevezetésre a gyakorlati foglalkozás oktatása. Műhely Termül a tornaterem fiúöltözője (felújításkor lebontásra került), a szűk padlásfeljárat, valamint egyes osztálytermek szolgáltak. Végül a gyakorlati foglalkozás teljes kiépülésével az udvari napközis termet alakították át e célra. A napközi pedig korábbi helyére került újra, a földszinti bejárat melletti terembe.

1959: Radnóti Miklós költő nevének felvétele

1959-ben a Művelődésügyi Minisztérium 7210/59. sz. engedélyével vette fel az iskola Radnóti Miklós, a mártírhalált halt költő nevét. A fasizmus elleni harcos humanizmust, a meggyötört ember szenvedéseit a radnti miklslegmagasabb művészi színvonalon fejezte ki Radnóti Miklós művészete. Az iskola tanárai és tanulói ezen időponttól kezdeményezték és vettek részt a győri és Győr környéki Radnóti-hagyományok ápolásában. A hagyomány közösségi magatartásforma. Jelenléte emberi közösségek létének feltétele, egyedül emberi közösségek sajátja. A mártír költő személyében példaképet állított az iskola a mindenkori tanítványok elé. Városunk lakói látták, láthatták őt utoljára, mivel véges útja az abdai-Rábca part füzeseinél ért véget. Az iskola tanulói elsőként keresték föl a szinte jelöletlen helyet, az utolsó véres stációt, a Rábca-parti tömegsírt. Tanárok, szülők és diákok tisztították meg a helyet, körülkerítették, facsemetéket ültettek, virágokkal díszítették. Érkeztek az értesítések, felkérték az iskolát a budapesti Zalka Máté Katonai Főiskola Radnóti Irodalmi Színpadának tagjai, s velük közösen feledhetetlen Radnóti műsorokra került sor. Azután megszépült az emlékhely, a fiatalok évről évre meneteltek az úton, hogy az ifjúság lerója kegyeletét a hálás utókor nevében. Így lett a menetelés országos üggyé.

Az iskolai munkában a Radnóti-hagyományok ápolása dominánsan érvényesült és érvényesül ma is: az anyanyelvi oktatásban, az igazi hazafiasságra nevelésben. Az iskolát két alkalommal kereste fel Dr. Radnóti Miklósné, a budapesti Radnóti M. Gimnázium igazgatónőjének társaságában. Felkereste Som Jánost, a fiatalon elhunyt művészt győri műtermében, aki a város megbízásából akkor készítette az iskolának a Radnóti falat. A dombormű az első emelet falát díszíti.

Radnótiné második látogatása is váratlanul történt. Akkor minden osztályba bement, s néhány kedves, keresetlen szóval szólt a gyerekekhez. Szerénysége maradandó emléket hagyott az akkori tantestület tagjaiban is, akik szót válthattak vele.

Az 1960-1970-es évek kísérletei az oktatásban

1969 őszén új tanterv jelent meg, amely fokozatosan került bevezetésre. Ekkor jelent meg a nevelési terv is. A tanterv az 1961. évi III. törvényre épült. Célkitűzésként az oktatás korszerűsítését, az iskola közelhozását az élethez jelölte meg. Az oktató- nevelő munka tartalma mellett a módszer korszerűsítéséhez is lehetőséget adott.

1964-ben az iskola egyik harmadik osztályában kísérleti jelleggel indult az angol nyelv tanítása. A kísérleti év rendkívüli sikere után az angol nyelv tanítása végleges formát öltött, majd tagozati jelleggel kiépült a 8. osztályig. Győrött ez volt az első általános iskola, ahol angol nyelvi tagozati osztályok működtek. Ezzel párhuzamosan 1965-ben, az országban harmadik iskolaként vezették be az egyik első osztályban az egész napos rendszerű ún. iskolaotthonos-oktatást kísérletként. Sikerességét elősegítette, hogy a napközi otthon végleges elhelyezést kapott. Megürült az igazgatói lakás ahol kialakításra kerülhetett két ebédlőterem és épült egy melegítőkonyha is. A sikeres első év után az egész napos rendszer felmenő jelleggel kiépült a 4. osztályig. Ez jelenleg is működik. Az iskolaotthon lényege az, hogy a tanulók reggel nyolc órától délután fél ötig tartózkodtak az iskolában. A nap folyamán az egyenletes terhelés biztosítása érdekében felváltva követte egymást tanóra, önálló foglalkozás és szabadidős tevékenység. A tanulók az önálló foglalkozás alatt tanulhatták meg, és gyakorolhatták a tanórán tanított tananyagot tanári irányítással. Otthoni tanulásra nem volt szükség, táskát csak hét végén vittek haza. Az osztályokat 1-2.évfolyamon két nevelő tanította. Az ebédeltetés után szabadban folyó játék, levegőzés volt.

A 3-4. osztályban hasonló volt a munka elrendezése, de ott a matematika és a készségtárgyak szakosítottak voltak. Megpróbálkozott az iskola 5. osztályában is egész napos rendszerű oktatással. Ez a kísérleti évnél tovább nem jutott. A tantestület érintett tagjai Budapestre jártak szakmai napokra. Elhangzott az Országos Pedagógiai Intézetben, a budapesti példa, az úgynevezett „szakmai napok” nem váltak be. Igaz, hogy a szaktanár egy egész napon foglalkozott az adott osztály tanulóival egy heti tananyaggal, de nem hozta meg a várt eredményt. A Radnótiban ezt a példát nem követték, a felsős tanulók sok délutáni iskolán kívüli elfoglaltsága nem tette lehetővé az egész napos elfoglaltságot. A felső tagozatban már nem lehetett biztosítani, hogy a tanuló az iskolában hagyott „táskája” ellenére, másnapra felkészülten tudjon órákra járni, azt is beszámítva, hogy többen – akár igazoltan is – a délutáni órák egy részéről hiányoztak.

Az alsó tagozatban viszont változatlan volt a siker. Az eredményeket többször értékelte a Művelődésügyi Minisztérium, a kísérlet véglegesítést nyert. A korabeli pedagógiai szakirodalom az itt folyó egész napos oktatást „győri modellként” emlegette.

Az iskola ekkor több tantárgyból programozott oktatást kezdeményezett. Ennek keretében kísérleti oktatás folyt néhány éven keresztül 3. osztályban nyelvoktatásból, 5. osztályban matematikából, 7. osztályban fizikából. A kísérletben résztvevő tanárok az 1963-as tanterv több könyvét, alsós feladatlapjait, munkafüzeteket próbáltak ki, komoly többletmunkát vállalva. Az oktatás korszerűsítését biztosította az előrelépés az audiovizuális eszközök beszerzésében és használatában. A televíziók, magnók, lejátszók, írásvetítők tanórákon való felhasználása emelte és bővítette a tanulók ismertszerzését. Mint annyiszor most is a tanteremhiány jelentett akadályt, az iskola töretlennek látszó ívelése előtt. Csak átmeneti állapotot jelenthetett a kényszerhelyzet szülte váltásos tanítás. Egyetlen megoldásként felvetődött az emeletráépítés. 1969-ben elvégezték a statikai vizsgálatokat.

Részlet a jegyzőkönyvből:

„ Az iskola alapzata meghibásodott – a beton korrodált -, hogy félni kell magas talajvízállásnál az épület falai leomlásától. Az alap megerősítését mindenképpen el kell végezni az épület használhatósága miatt. A megerősített alap viszont az emeletráépítést elbírja.”

A városi tanács vb művelődésügyi osztálya a felújítás és emeletráépítés terveit elkészítette. Az építkezés költsége akkor 6,5 millió forintot tett ki. Az építkezés megkezdése viszont különböző okok miatt késett. 1972 őszén született meg a végső döntés az építkezés megkezdésére. Az 1972. év téli szünetében kellett az iskolát kiüríteni.

Az iskola történetében megkezdődött a harmadik vándorlási ciklus. A könyvállomány, a bútorzat egy része a pinnyédi kultúrházba került, a bútor többségét a ménfőcsanaki kastély termibe és a győri zsinagógába szállították.

Az alsó tagozatot a Bisinger óvoda épületében, az 5-6. osztályokat a Kossuth Iskolában, a 7-8. osztályokat az akkori Engels iskola két helyén lévő épületében helyezték el. A tanítás állandóan délután folyt este 7-ig, ½ 8-ig. A tanárok az óraközi szünetekben siettek egyik iskolából a másikba. Tornatermi használatot a Kossuth, Bartók és Németh László Iskola biztosított.

Az iskolavezetés „állandó helye” a Bisingerben volt, s ott volt lehetőség értekezletek, szülői fogadóórák, megbeszélések tartására.

1971-ben készült el a Radnóti szobor és Radó sétányon, ahol az iskola tanulóival együtt már sok intézmény képviselője, helyezte el évről-évre az emlékezés koszorúját, fejet meghajtó tisztelgéssel az iskola tanulóinak emlékműsorai után. A Radnóti Emlékbizottsággal karöltve szervezte az iskola a költészeti biennálékat. Ilyenkor kerülhetett sor olyan emlékezetes író- olvasó találkozókra, amely még ma is élmény forrás a magyar irodalom óráin. Akkor kerülhettek a tanulók személyes kapcsolatba néhány órára pl.: Nagy Lászlóval, Kormos Istvánnal. radnoti emlekmuE nagymértékű emlékeket őrzik a ma is meglévő kis fekete-fehér fényképek. Ekkor írtak ki pályázatot egy újabb Radnóti emlékmű elkészítésére. Először a mai Elvis Park környékére tervezték. Az iskolavezetés úgy értesült, hogy eséllyel pályázik Ortutay Tamás (Radnótiék keresztfia), aki a pepita füzetecske kőbe tördelt lapjait akarta felállítani egy jól választott versidézettel. Azután volt olyan pályázó, aki az iskolának ajándékozta a makettet (ő a halálmenetet álmodta szoborba). Végül Melocco Miklós került ki győztesen Radnóti szobor alakjával, amelyet a régi Bécsi úton helyeztek el. Azóta is itt tiszteleg virággal az iskola minden évben Radnóti hét rendezvény sorozatainak nyitányaként.

iskola maMásfél év kihelyezés után 1974. szeptember elsejére – határidőre elkészült az iskola felújítása és az emeletráépítés. Az akkori végösszeg 11 millió forint volt. A visszaköltözésben a tanári kar szinte erejét meghaladva dolgozott. Igaz segítettek a kiskúti Határőrség egységei, s a Szovjet Helyőrség katonái is. A régi bútorokkal együtt megérkeztek a központi keret terhére rendelt új bútorok is.

A felújított épületben 15 tantermet rendeztek be, amelyből kettő eladó (fizika és kémia), kettő gyakorlati foglalkozási terem, kettő napközis ebédlő, három szertár, egy-egy tornaterem, tanári szoba, igazgatói és gondnoki iroda lett. Bevezették a központi fűtést, amely lehetővé tette a vaskályhák szanálását.

1978: az iskola fennállásának 75. éve

pecsingerPécsinger János igazgatósága alatt, 1978-ban ünnepelte az iskola fennállásának 75. éves évfordulóját. Akkor került sor az iskolában a Radnóti fal kialakítására, a Radnóti dombormű leleplezésére. (1978. június 10.)

Szabó Alajos festőművész „Martinász” című festményét kapta az iskola ajándékba a művész – tanár özvegyétől. (Szabó Alajos a fiú polgári tanulója volt, majd tanára, az 1938/39-ben végzett polgárista fiúk IV. b. osztályának az osztályfőnöke.)

A 75 éves évforduló alkalmából kezdett az iskola tanári kara gyűjtőmunkába: iskolai jegyzőkönyvek, iratok, anyakönyvi kivonatok lapozgatása mellett felkeresték a volt pedagógusokat, tanítványokat kérve, hogy emlékeiket vessék papírra.

1946/47-ben még cserkészcsapat is működött az iskolában, de az 1947-es első írásos feljegyzések már kezdődő úttörőcsapat munkájáról is szóltak. Túrák, vetélkedők, táborozások, (Hédervár, Csopak, Bakony, Alsóörs, Máriafürdő, Balatonvilágos, Gyenesdiás, Badacsonylábdi) megannyi emléke maradt fennírásokban, fényképeken megőrizve.

Évkönyvekben került sor a megemlékezések és visszaemlékezések mellet az igazgatók nevének felsorolására, az 1945-től ott tanító pedagógusok, valamint az iskola dolgozóinak és a jubileumi évben ott tanuló diákoknak a név szerinti felsorolása is.

1978-ban jelent meg az új tanterv, így megint új feladatok várták a pedagógusokat és a tanulókat, hogy az újabb célkitűzéseknek tegyenek eleget.

A pályaválasztást elősegítő fizikai munka 2 hétig volt kötelező a 8. osztályosok számára. Így kerültek az akkori diákos a Lenszövőbe, Keksz-és ostyagyárba, a Növényolajgyárba, a Graboplastba vagy éppen a Koroncói TSZ-be.

A színházlátogatások nem csak előadások megtekintését jelentették, hanem eljutottak a tanulók a „kulisszák mögé” is, elsősorban Gulyás Sándornak (ma nyugdíjas karnagy) köszönhetően.

Mind a mai napig serlegek,  oklevelek, érmek bizonyítják, hogy a Radnóti Iskolában több sportágban aktív tevékenység folyt és folyik jelenleg is.

marosiAz 1980-as évek újra, nem éppen kedvező változást hoztak az iskola életébe. Az összevonások, körzetesítések ideje következett be hazánkban is. Így a Radnóti Iskolát az 1981/82-es tanévtől összevonták a Bartók Béla Általános Iskolával. Az iskola hivatalos neve: 2. sz. Általános Iskolai Körzet lett. A központ a Radnóti Iskola maradt Marosi István igazgatóval , évfolyamonként párhuzamos osztályokkal. A Bartók Iskolában egy igazgató helyettes volt, 1-8. osztályig egy-egy kisebb létszámú osztállyal az összevonástól az ún. „c” osztályokkal. A Radnóti Iskola tantestületének nagy része „áttanított”, illetve a Bartók Iskola tanulói átjártak a Radnóti szaktantermeibe. (pl.: kémia, testnevelés, gyakorlati oktatás stb.)

A mindennapi munka kevésbé igazolta a két különböző profilú iskola összetartozásának előnyeit. 1991 márciusában szétvált a két iskola. Ettől kezdve és jelenleg is a Radnóti Miklós Általános Iskola nevet viseli intézményünk. Fenntartója: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A szétválás után

1989-1990-ben, az elkezdődött társadalmi változások folyamatát Győr város oktatási intézményeinek gyors átalakulása követte. Az 1991/92-es tanévben érlelődtek meg jelentős változások. A korábban integrált intézmények megszűntek. Az állami iskolák legtöbbje a városi önkormányzat fenntartói jogkörébe került. Helyre állt a történelmi egyházak iskoláztatási joga és szerepe.

Mindenintézmény új feladatokat keresett, hogy a fejlődés lehetőségeinek a legjobban megfeleljen. Új fejlesztési programot készítettek az iskolák. Napjainkra valamennyi általános iskola-így a Radnóti is- kialakította új sajátos arculatát.

Pedagógiai Programunkban fogalmaztuk meg küldetésnyilatkozatunkat, mely meghatározza az iskola oktató-nevelő munkájának irányvonalát: „Az alapfokú nevelés-oktatás keretein belül az esélyteremtéssel, tehetséggondozással, felzárkóztatással kibontakoztatni az egyéni képességeket, a személyiséget a továbbtanuláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez. Az iskola fő profilja a nyelvoktatás ettől kezdődően újra karakteres formát ölthetett. 1990-től kezdődően szülői kezdeményezésre az orosz nyelv helyett ismét a német nyelv oktatása kezdődött el. Az angol nyelv tanítása szakosított tanterv szerint folytatódott. Jelenleg az első és második évfolyamon a két idegen nyelvvel előkészítő szinten ismerkednek a tanulók, harmadik osztálytól a német nyelvet kötelezően, az angolt választható formában heti négy órában tanulják.

A Radnóti Iskola szakmai elismerésnek tekintheti, hogy külső gyakorló helyként, több mint egy évtizede áll kapcsolatban a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolával és a szombathelyi valamint budapesti tanárképző intézményekkel. Tanáraink Főiskolások sorát készítették fel a nevelő oktató munkára szakmai gyakorlatvezetés keretén belül.

juhszn csordos tnde megyei szervez1991-ben indult el Kecskemétről az Országos Zrínyi Ilona matematika verseny. A Radnóti Iskola kezdettől fogva vállalta és napjainkban is megszervezi a verseny lebonyolítását régióinkban.

1992-től került sor a számítástechnika tantárgy bevezetésére a 7-8. évfolyamokon, napjainkban az igényekhez igazodva 3. osztálytól tanítjuk.

1993-ban a nevelőtestület kezdeményezésére létrejött a Radnóti Alapítvány a Gyermekekért, az Iskoláért, melynek alapításához a szülők is csatlakoztak. Célja Kettős: egyrészt a tanulók anyagi és oktatási jellegű támogatása, másrészt az iskolai oktatás színvonalának emelése. Tíz éves működése alatt jelentősen segítette céljainak megvalósulását. Az Intézmény folyamatosan számíthat az alapítvány támogatására, melynek vagyonát szülői támogatások és a már hagyományos szülők-nevelők báljának bevétele is gyarapítja.

Még ebben az évben adta ki az iskola először a „Radnótis Érdemes Diák” címet, melyet az a tanuló nyerhet el, aki nyolc éven keresztül kitűnő eredménnyel végzi tanulmányait, magatartása példamutató és tanulmányi versenyeken elért sikereivel öregbíti az iskola hírnevét.

1994-ben csatlakozott az iskola a Szabó Lőrinc Alapítványhoz.

1995. Az országos Szabó Lőrinc Alapítvány Kuratóriuma megköszönte iskolánk elkötelezettségét, amit a Radnóti szellem örökségének megőrzéséért, és rajta keresztül nemzeti kultúránk ápolásáért tett. Ifj. Szabó Lőrinctől/Lóci/ eddig kiadatlan Radnóti verset kaptunk ajándékba.

1999-ben a Szabó Lőrinc Iskolalánc tagjaként szerveztük meg a nyugat-dunántúli általános és középiskolások regionális Szabó Lőrinc szavalóversenyét.

200-től kezdődően- az iskolát érintő kihívásoknak megfelelően- nevelőink újabb és újabb szakmai továbbképzéseken, átképzéseken fejlesztik pedagógiai ismereteiket, melyeket alkotó módon építünk be mindennapi munkánkba.

Jelentős szerepet kap iskolánkban az egészségnevelés, melyet egyrészt osztályfőnöki, természettudományi órákon, másrészt a pályázati lehetőségeket kihasználva tanórán kívül szervezünk. Az egészségnevelés napi gyakorlatát erősítette, és erősíti ma is az 1986-ban megalakult iskola Diáksportkör, mely versenyeivel, rendezvényeivel számtalan lehetőséget biztosít a tömegesítés mellett-a sportban kiemelkedő tanulók tehetséggondozására.

A tanulási nehézségek leküzdését segíti a beszédfejlesztő foglalkozások bevezetése a rászoruló diákok számára.

A tanítási órákon kívül szervezett programok szorosan kapcsolódnak az oktató-nevelő munkához. Hagyományos és jeles napokhoz kötődő ünnepek mellett kiemelkedő a névadónk nevéhez kötődő Radnóti-Hét ünnepségsorozata irodalmi, kulturális, természettudományi és sportprogramjaival, emlékhelyek felkeresésével. Az iskola mindig nyitott volt a társadalom, a város, a szülők felé. A szülők az érdeklődésüknek és a lehetőségeiknek megfelelően bekapcsolódhatnak az iskola által szervezett programokba, iskolai ünnepségekbe. Ebben jelentős szerep jut a Szülői Munkaközösségnek. 

A radnótis diákok, az iskolai élet „főszereplői” , számos tanulmányi verseny rendezői és résztvevői. Házi, városi, megyei, regionális, országos versenyeken bizonyították és bizonyítják tudásukat, felkészültségüket. A különböző vetélkedők, pályázatok gazdagítják, szélesítik tanulóink látókörét, segíti őket eligazodni a világ dolgaiban. A nyitottság szolgálja a pályairányulást, jövendő életük alakítását.